Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021.10.31.
L. Ritók Nóra: A közösségen kívül
Elképesztően fontos lenne egyébként, hogy a konfliktuskezelést már gyerekkorban kezdjük el tanítani, mert aki ebben szocializálódik, aki előtt az agresszív minta van csak, meg a külső segítségvárás, az nem tud más lenni. És nagyon fontos lenne az indulatkezeléssel is foglalkozni, ami szerintem sok embernél már olyan szintű probléma, ami orvosi segítséget igényelne. Persze ott a “jó” Frontin, az mindenre jó…alapgyógyszer a szegénységben. De az csak a tünetet kezeli. A szorongás, az idegesség abból a traumatizált állapotból fakad, amiben élnek, ami a mindennapok része.
(Forrás: hvg.hu/nyomor széle blog)
 
2021.10.30.
Csak védettségi igazolvánnyal mehetnek szalagavatóra a szülők: itt az Emmi döntése
Mivel a szalagavató bál speciális iskolai rendezvénynek minősül, nem vonatkozik rá a veszélyhelyzetben előírt szabályozás. A diákok és tanárok korlátozás nélkül mehetnek az ünnepségre, azonban a szülők és családtagok csak védettségi igazolvánnyal - áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma levelében, amit az iskoláknak küldtek szét.
(Forrás: Pénzcentrum)
 
2021.10.30.
Lannert Judit: Sokan, mégis kevesen
A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is. Úgy tűnik, ez már a kormány szintjét is elérte, Orbán Viktor óvatosan 10 százalékos béremelés jövőbeni lehetőségét ígérte meg. Ez viszont biztosan nem lesz elég arra, hogy érdemben javítson a fő problémákon: az alacsony bérek mellett a szakma gyenge presztízsén és a magas munkaterhelésen.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2021.10.30.
Nyugdíjazása előtt éri el egy tanár a nemzetgazdasági átlagbért
Az Orbán Viktor által korábban említett januári 10 százalékos béremeléssel tovább romlik a tanárok társadalmi pozíciója. Ettől nem lesz vonzó a pedagóguspálya, pedig 2013-ban azért üdvözölték az életpályamodellt, mert ezt fontosnak tartották. Horváth Péter emlékeztetett, akkor a pedagógusok béralapját a minimálbérhez kötötték, ami 2015-től ugyanúgy megszűnt, mint rá egy évre az inflációkövetés is. A kormányfő 10 százalékos emelése nem oldja meg tanárhiányt, ezért 2023-ban ő is egy jóval nagyobb fizetésemelést tartana szükségesnek. Szerinte nem túl biztató, hogy jelenleg a 440 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagbért az előmeneteli rendszerben 61 éves korára éri el egy pedagógus.
(Forrás: 24.hu)
 
2021.10.30.
Zacher Gábor: már nem ritkaság a koronavírusos gyerek a sürgősségin
zekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus (Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora) felhívta a figyelmet: külön analizálják a vakcinát a gyerekek esetében, és szerinte is érdemes beadni az oltást a fiataloknak. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi orvos (jelenleg a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozik) egyebek mellett arról beszélt, hogy a negyedik hullám elsősorban azokat érinti, akik nincsenek beoltva, de azok sincsenek teljes biztonságban, akik megkapták már a vakcinát. Az oltás jó, de így is kerülnek be oltottak a kórházakba, sőt lélegeztetőgépre is, és meg is halhatnak, vagyis nincs száz százalékos védekezési módszer – mondja Zacher Gábor. Hangsúlyozta, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, miközben az idősebbeket enyhe tünet mellett is jobban érinti az alapbetegségeik miatt.
(Forrás: Infostart)
 
2021.10.30.
Nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga: mi a különbség?
Ha sikeres emelt szintű érettségit teszel egy idegen nyelvből, akkor a 60 százaléknál jobb eredmény egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, a 40-59 százalék közti eredmény pedig egy alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Ebben az esetben az érettségi bizonyítványod záradékában találsz majd egy államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot, tehát ahogy a mondás tartja, két legyet üthetsz egy csapásra. Azonban ez csak emelt szintű nyelvi érettségire vonatkozik, tehát akármilyen jóra sikerül a középszintű nyelvi érettségid, azért nem kaphatsz nyelvvizsga bizonyítványt.
(Forrás: Unilife)
 
2021.10.30.
Tizedik évét kezdi a mindennapos testnevelés, megnéztük, milyen hatása volt
Tizedik tanévét kezdte meg szeptemberben a magyar iskolákban a mindennapos testnevelés rendszere, és nemrég egy átfogó tanulmány is megjelent a hatásairól. Több területen fittebbek lettek a gyerekek, ugyanakkor bőven van még mit fejleszteni, és továbbra is megdöbbentően sok az elhízott vagy túlsúlyos gyerek. A testnevelő tanárok kreatívabbak lettek, az iskolaudvarok szerepe megnőtt, a lógósok trükköznek, a budapestiek pedig már rég nem puhányabbak a vidékieknél.
(Forrás: telex)
 
2021.10.29.
Borúlátó az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke 2021. október. 29. 09:38 2021. október. 29. 10:14 ÉLET+STÍLUS Borúlátó az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Nem a nyelvtanárok által adott órákkal van a legnagyobb probléma, hanem egyértelműen a természettudomány és informatika az, ami a leggyengébb pozícióban van, és lesz is a következő időszakban, hiszen a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb, valamint látható, hogy bizonyos szakokból, úgymint a kémia vagy fizika, nem indul képzés gyakorlatilag az országban – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.10.28.
„A teljes oktatásnak át kell állnia: kultúrát kellene váltanunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ” - a Transindex.ro portálról
Miért elavult és kudarcos a jelenlegi közoktatás? Mit jelent ma a tehetségfejlesztés? Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal beszélgettünk. „A legfontosabb és leghatékonyabb megoldásnak látom, ami jelenleg történhet, hiszen a szakembereknek többféle szempont szerint végig kell gondolniuk az oktatás helyzetét. Olyan gyorsan változik a világ, hogy nem is tudjuk milyen jövőre kellene felkészíteni a gyerekeket. Az is fontos, hogy tisztán lássuk, mi a helyzet a gyerekekkel, akiket fel kellene készíteni: mert a változó világgal együtt változnak a gyerekek is.”
(Forrás: Transindex.ro)
 
2021.10.28.
Szigorított a kormány: november 1-től újra kötelező a maszk iskolába, egyetemre menet
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön.- mondta Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközlekedésben kötelező lesz a maszkviselés.Mindeközben több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak \\\"felmentést\\\", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre szigorúbbak a járványügyi szabályok a felsőoktatási intézményekben is.
(Forrás: eduline)
 
2021.10.28.
Akut tanárhiány van már ma, összeomlás következik - Totyik Tamással (hanganyíag
Már ma akut tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslés szerint 12000 tanárral van kevesebb, mint kéne. Az elkövetkező években pedig konkrétan össze fog omlani a rendszer, de már ma durván alulteljesít a túlterheltség és a szakmai és anyagi megbecsültség hiánya miatt. Totyik Tamással, a Pedagógus Szakszervezet alelnökével beszélget Pogi.
(Forrás: pogi-podcast)
 
2021.10.28.
Lannert Judit: egy, a mainál jobb oktatáshoz gendertudatosabb hozzáállás kellene
Az oktatásban nálunk minden nagyon lebutított, lineáris, homogén és centrális. Az élet nem ilyen – mondja Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója. S, hogy mi lenne a jó recept a jó oktatáshoz? Először is a bért kellene megemelni, de rögtön a pálya elején, hogy a legjobbak jöjjenek a pályára, egy olyan struktúrát kell kialakítani, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi az emelt bért. Ahhoz viszont, hogy ez az emelt bér egyben értelmiségi foglalkozást szolgáljon, a képzésben sokkal jobban és másképp kell felkészíteni a tanárokat. A szakmai autonómiát pedig akkor kell megkapniuk, amikor erre fogadóképesek lesznek. A presztízsnöveléshez viszont egy kicsit gendertudatosabb hozzáállás kellene.
(Forrás: hírklikk)
 
2021.10.28.
A társadalom ott ül az iskolapadban, kérdés, hogy mit kezdünk vele
A társadalom nem az iskolán kívül létezik. Az iskolában nemcsak az európai országok fővárosait vagy a szorzótáblát tanuljuk meg, hanem azt is, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan működünk közösségben. Az iskolában nyerhet értelmet számunkra a szolidaritás fogalma, ahogy itt szembesülhetünk a szolidaritás hiányával is. Itt tanulunk meg szabályokat, szerepeket és még annyi minden mást is. Az iskolába magunkkal hozzuk, amit a világról tudunk: azt, amit otthon hallottunk, amit az utcán láttunk. Magunkkal hozzuk nem csupán az iskolatáskánkat, de a szavaka; a normákat, a küzdelmeket. Nagy csomag ez, amellyel az iskola nem mindig tud mit kezden
(Forrás: Mérce)
 
2021.10.28.
Magyar gyermekek diszkriminálása miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak
Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek – számoltak be szerdán Kolozsváron az ügyet képviselő AGFI jogvédő csoport tagjai. A bukaresti táblabíróság jogerős ítéletben állapította meg azoknak a magyar gyermekeknek a hátrányos megkülönböztetését, akik a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016-2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva nem járult hozzá az osztály elindításához. A bíróság egyben arra kötelezte a minisztériumot és a tanfelügyelőséget, hogy fizessenek személyenként hatezer lejes (432 ezer forint) kártérítést annak a tíz gyermeknek, akinek a szülei az AGFI segítségével perre vitték az ügyet.
(Forrás: Mandiner)
 
2021.10.28.
Négyszázezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a pedagógushallgatók
A kormány a programot azért hívta életre, hogy biztosítsa a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott és gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógus-utánpótlást – derül ki a politikus bejegyzéséből. – Segíteni szeretnénk a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatókat a végzettségüknek megfelelő, tartós elhelyezkedésben – húzta alá a miniszterhelyettes. Schanda Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy pályázatot a magyarországi felsőoktatásban, osztatlan tanárképzésben, gyógypedagógia vagy tanító alapképzésben tanuló, magyar anyanyelvű hallgatók nyújthatnak be.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.10.28.
Az óvodák is szigorítanak, egyre több helyen kell maszkot viselniük a szülőknek
Két fővárosi fenntartású óvoda van Budapesten, ezekbe a szülők ezentúl csak maszkban léphetnek be – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet alpolgármester. A fővárosi operatív törzs kedden tárgyalt arról, előírják-e a maszkviselést az intézményekben, ahogy azt több kerületi óvoda már megtette. Az új szabály egyelőre csak a gyerekeket kísérő szülőkre vonatkozik.
(Forrás: eduline)
 
2021.10.28.
\"Ez még hosszú menet lesz\\\": mikor kaphatják meg a helyettesítésekért a bért a tanárok?
Minden pedagógus automatikusan megkapja az elmúlt három év helyettesítései után járó munkabért? Mekkora összegről van szó, és hogyan tudják bizonyítani a tanárok, tanítók, mennyit helyettesítettek az elmúlt években? Ilyen kérdésekre válaszolt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely múlt héten számolt be arról, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának elsőfokú döntése alapján a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű.
(Forrás: eduline)
 
2021.10.26.
Megvan, mikor tárgyal újra a kormány pedagógusokkal
A kormányt képviselő Kisfaludy László olyan megbízó levelet mutatott be, amin csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) neve szerepelt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem. Nem ez volt a cél, de ha ilyen felelőtlen formában történik a meghatalmazás, mire számítsunk később? Nemcsak formai, de tartalmi kérdések sem voltak rendben. (…) Nem hírvivővel szeretnénk tárgyalni, és nem is beszélgetni jöttünk. A mi célunk az, hogy tényleges sztrájkegyeztetések történjenek, s azok sztrájkbizottsággal kötött megállapodással végződjenek – mondta közvetlenül a tárgyalás után Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja, aki nem sokkal később lapunkat is beavatta abba, hogy tulajdonképpen mi is hangzott el a minisztériumban.
(Forrás: index)
 
2021.10.20.
Varga Előd: Miért teljesen értelmetlen a munkád, ha irodalomtanár vagy?
A kudarcot négy fő okra vezetem vissza: a diákok lelkivilágától elszakadt elitista tananyagra; az értelmiségi lét totális félreértésére; az alkalmazott módszerek nyers nyomulósságára; és a szórakoztatóipari konkurensek teljes figyelmen kívül hagyására. A a könyveket lehagyja a világ. A sorozatok, a videójátékok és a VR ingergazdagsága olyan szintre emeli az ifjú agyak ingerküszöbét, amit az írott szöveg már aligha képes megugrani. Bár a probléma egyre csak rosszabb lesz, az illetékeseknek nemhogy a világon semmilyen válaszuk nincs rá.
(Forrás: Azonnali)
 
2021.10.19.
Van olyan gimnázium, ahonnan a végzősök fele külföldre ment
Az egyik budapesti gimnáziumban a májusban érettségizettek közül minden második diák szeptemberben már valamelyik külföldi egyetemen kezdett, de a HVG most megjelent középiskolai rangsorának élén álló három budapesti gimnáziumban – az Eötvösben, a Fazekasban és a Radnótiban – is magas a külföldre készülők aránya. A végzősök ráadásul nem a „futottak még” kategóriából választanak, hanem a legnevesebb brit, francia, amerikai vagy éppen holland egyetemekre felvételiznek. Az idei tudományos diákolimpiák magyar érmesei közül ma már többen cambridge-i hallgatók.
(Forrás: eduline)
 
2021.10.19.
Egy 18 éves magyar gimnazista nyerte az egyik legrangosabb oxfordi esszéversenyt
Egy 18 éves magyar diák szerezte meg az első helyet az egyik legismertebb és legnevesebb oxfordi esszéversenyen, ráadásul olyan témával, amely a tapasztalt bölcsészhallgatóknak is feladná a leckét. Csákány Olivér négy nyelven beszél, tavaly megszerezte a második helyet franciából az OKTV-n, mostanában pedig franciaórákat tart középiskolásoknak – ingyen.
(Forrás: eduline)
 
2021.10.16.
Lelki problémája van a gyereknek? Várhatja, hogy ellássák!
Jelenleg félelmetesen hosszú sorok kígyóznak a gyermekpszichológusokat foglalkoztató pedagógiai szakszolgálatok előtt, akárcsak a gyerekpszichiátriai ambulanciákon. Miközben az állami mellett a magánellátásban is rettenetesen túlterheltek a szakemberek, hónapokig kell várni, míg egyáltalán időpontot kap a leendő páciens. Volt olyan pszichológus, aki nyáron ötven családot utasított vissza azzal, hogy legközelebb csak október-novembertől tudja vállalni, hogy kezeli a gyermeket. Az utóbbi hetekben ilyen problémákról hallottunk a segítő szakemberektől. Az ismert szakmai szervezetek, köztük a UNICEF Magyarország, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Bethesda Gyermekkórház, a Magyar Pszichiátriai Társaság és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) vezetői mind azt jelezték, igencsak rosszul áll ma gyermekeink mentálhigiénés ellátása. A helyzet nem reménytelen, ám a családok viszonylag sok nehézség árán jutnak megfelelő terápiás segítséghez, amennyiben
(Forrás: index)
 
2021.10.16.
Mit tegyél, ha bántják és kiközösítik a gyerekedet?
Kevés szívfájdítóbb dolog létezik szülő számára, mint amikor azt tapasztalja, hogy a suliban bántják, kiközösítik a gyerekét. Az áldozat szégyenkezik, gyakran titkolja mindazt, amit vele tettek, a szülő pedig tehetetlen, úgy érzi, alig van ráhatása a történtekre. De vajon mit tehet egy ilyen nehéz helyzetben a gyerek, a szülő és a pedagógus? A megoldási lehetőségekről Wéber Anikót kérdeztem, aki több, fiataloknak szóló regényt is írt a témáról. Az osztály vesztese című regényében egy ötödikes fiút szégyenítenek meg a társai, az El fogsz tűnni című könyvében pedig egy osztálykirándulás fordul át meglepő kalandokba, amikor az osztály két tagját akarják a többiek megijeszteni. A regények elképesztően pontos rajzot adnak egy átlagos osztályközösség mindennapi működéséről: áldozatokról, bántalmazókról, nézőkről. Szerintem nincs olyan felnőtt vagy gyerek, aki nem ismerne magára valamilyen formában.
(Forrás: családi net)
 
2021.10.16.
A pedagógusok szerint a kormány slendriánsága miatt fulladt kudarcba az első sztrájktárgyalásuk
A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) felháborítónak tartja, hogy a közös sztrájkbizottságban nem volt nevesítve, csak a PDSZ. Így a levél Kisfaludy Lászlót csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PDSZ viszont nem hajlandó a másik szakszervezet jelenléte nélkül tárgyalni. A megbízás felelőtlen, kezelése pedig azt mutatta meg a szakszervezetek számára, hogy a kormány nem veszi komolyan sem őket, sem pedig az egyeztetést, ugyanis ezek nem csak „formai, hanem tartalmi kérdések is”, ugyanis olyan féllel akarnak tárgyalni, akinek megállapodásra is lesz felhatalmazása, nem csak „üzengetni” és „beszélgetni” akarnak a kormánnyal. Így a tárgyalás jelentős része azzal telt, hogy meghatározták elvárásaikat az új megbízólevéllel kapcsolatban, és most egy új tárgyalás mihamarabbi újrahívását várja a két szakszervezet.
(Forrás: Mérce)
 
2021.10.16.
Minden francia iskolában megemlékeztek a meggyilkolt történelemtanárról
A pedagógust egy évvel ezelőtt egy csecsen terrorista azért ölt meg kegyetlenül, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed profétáról készült karikatúrákat is bemutatott. Az iskolák maguk dönthették el, hogyan emlékeznek meg, volt, ahol vitanapot rendeztek, másutt a szekularizáció történetéről vetítettek dokumentumfilmet, és volt, ahol egyperces csenddel adóztak a Franciaországban a szólásszabadság mártírjaként tisztelt tanár emléke előtt. \"Az intézmények szabadon szervezik meg a megemlékezést. Lehet vita, beszélgetés is. Ez jó alkalom annak megvitatásra, hogy mi is a tanár vagy a tudás szerepe\" - mondta Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter egy interjúban.
(Forrás: Infostart)
 
2021.10.16.
Tizenhat Pest megyei iskola fejlesztését gyorsította fel a kormány
Összesen tizenhat, a budapesti agglomerációhoz tartozó település iskolafejlesztési programját nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé csütörtökön. A kiadott rendelet már ma életbe lépett, az abban előírtak pedig a folyamatban lévő közigazgatási és hatósági ügyekre is érvényesek, így számos olyan vizsgálat elhagyható, amely ilyenkor szükséges. Az iskolák mellett a kapcsolódó utak és közművek is a rendelet hatálya alá esnek, így ezek építése is könnyebb lesz a kivitelezőknek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.10.16.
Hol kezdődik az autonómia a pedagógiában?
A tapasztalatok azt igazolják, hogy temérdek probléma halmozódik fel az oktatás, még inkább a nevelés világában. Ám a legnagyobb gond éppen az, hogy a nevelés társadalmi tekintélye és jelentősége jól érzékelhető módon megcsappan, amibe azonban egyáltalán nem nyugodhatunk bele. Idézzük fel ezzel kapcsolatban Szent-Györgyi Albert és Márai Sándor, egymástól függetlenül megfogalmazott, mégis hasonló gondolatát, hogy tudniillik a nemzet legnagyobb problémája az ifjúság nevelése! Ha két teljesen különböző egyéniség és eltérő foglalkozású értelmiségi (tudós és művész) jut ilyen álláspontra, az aligha lehet véletlen és ötletszerű meglátás. Azóta több mint fél évszázad telt el (mindkettő a II. világháború idején született), ám az aktualitása – gondolom – csöppet sem változott. S ha ez így van, talán nem tűnik indokolatlannak a célkitűzés: határozzuk meg végre és küzdjük ki a nevelés megkülönböztetett társadalmi rangját, fontosságát.
(Forrás: Népszava)
 
2021.10.16.
Magyar közoktatás: a vég kezdete, amit látunk a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint
Nagy a baj, veszélyes a helyzet. Féltem a közoktatást az összeomlástól. Már ma minden ötödik iskolában tanít olyan, akinek nincs tanári végzettsége. A hátrányos helyzetű településeken elfordul, hogy nincs matematika tanár. Milyen eséllyel indul az életben az a tehetséges gyerek, akit ebből a tantárgyból soha nem tanított szakos tanár? Nem lesz baj, már van. A tanárhiány már nem csak a hátrányos helyzetű településeken jelentkezik, hanem a budapesti elitgimnáziumokban is. Az iskolák álláshirdetéseiben ma már egyre többször találkozunk azzal, hogy bármely szakos tanárt keresnek. Ez már a vég.
(Forrás: szeged.hu)
 
2021.10.14.
Már több mint 200 iskolai helyszínt érinthet a járvány miatti \"tanügyi intézkedés\"
Bár pontos számokat nem kaptunk, ha az Emmi által korábban említett mintegy 13 500 feladatellátási hellyel számolunk, az azt jelenti, hogy 270 körüli azoknak az iskolai helyszíneknek a száma, ahol koronavírusos megbetegedéseket igazoltak. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek szerint ugyanakkor a hivatalos adatok nem minden esetben fedik a valóságot, hiszen érdemi kontaktkutatás, kötelező tesztelés továbbra sincs. Az idei tanévtől kötelező központi járványügyi szabályok sincsenek, mint például a maszkviselés vagy a testhőmérséklet mérés. Igaz, erről az iskolák dönthetnek saját hatáskörben is, az Eduline oktatási szakportál nemrég arról írt, több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük.
(Forrás: Népszava)
 
2021.10.13.
Hiába feszültek a szülők, a szakértő azt kéri, minden \"tünetes\" gyerek maradjon otthon
„Nagyon sokféle vírus van most a levegőben” – fogalmazott az InfoRádiónak a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Havasi Katalin elmondása szerint míg tavaly a járványügyi intézkedések miatt elmaradtak a szokásos tavaszi és őszi vírusfertőzések, most sokkal erősebben támadnak a kórokozók. Egyszerre jelentek meg a közösségekben a náthás, a lázas és a hasmenéses gyerekek, ráadásul tovább „színezi a képet”, hogy maga a koronavírus is egyre jobban terjed az országban – tette hozzá. „Ha még hozzáadjuk az allergiás betegség szezonját, akkor valóban azt a végeredményt látjuk, hogy szinte minden osztályban, óvodai csoportban vannak hiányzók, de van, ahol akár az osztály, a csoport fele is hiányzik egyszerre” – fogalmazott.
(Forrás: Infostart)
 
2021.10.13.
Hogyan segítheti egymást a pedagógus és a szülő? – Szakmai nap az autizmusról és az ADHD-ról
Másodízben szenteltek szakmai napot a témának. Két évvel ezelőtt az autizmussal élő gyerekeket nevelő családokat hívták meg, most pedig hídépítés céllal mindazokat, akik érintettek az autizmussal és ADHD-val érintett gyerekek nevelésében. A szakmai napra 100 szülő, 80 pedagógus és 60 pedagógus szülő jelentkezett. Ez az alkalom a hídépítésről szólt – mutatta be kérdésünkre céljukat Vető Anna, a Léleköntő szakmai vezetője. „Felismertük, hogy nemcsak a szülők maradnak magukra a problémával, de az integrációban dolgozó pedagógusok is. A szülő a legjobbat akarja a gyerekének, a tanár is a legjobbat ugyanígy, de korlátozottak az eszközei” – Vető Anna szerint ez a viszonyulás tudja előremozdítani a két fél kapcsolatát.
(Forrás: Magyar Kurír)
 
2021.10.13.
Ilyen az oktatás Svájcban: 10 tény, ami téged is lenyűgöz majd
1. Az órák párosával zajlanak, egy tanóra másfél órát tart, 20 perces szünettel. A szüneteket a gyerekek a szabadban töltik, az időjárástól függetlenül. Minden osztályhoz tartozik ugyanis egy külön terasz is. Amikor szép idő van, mindenki, – még a tanárok is -, focizik, pingpongozik, kosarazik. Ha egy gyerek nem szaladgál a szabadban a szünet alatt, elküldik az iskolai orvoshoz, mert azt gondolják, esetleg beteg lehet. Az én gyerekeimről két hétig azt hitték, hogy betegek, mert nem tudták, hogy szabad szaladgálniuk
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.10.13.
Átlátnak és nevetnek a diákok a homofób jogszabályon
A tilalom különösen a magyar és a drámatanárok oktatómunkáját korlátozza, hisz a szerelem és a testiség szerves része az irodalomnak, a színház- és a filmművészetnek. Öt pécsi magyar- és drámatanárral is beszéltünk a törvény betarthatóságáról. Valamennyien úgy vélték, hogy ha lelkiismeretesen teszik a dolgukat, akkor jogszabály betarthatatlan. Hárman név nélkül osztották meg lapunkkal véleményüket, ugyanis iskolájuk és a tankerület nem engedi, hogy nyilatkozzanak, ketten viszont vállalták nevüket, s azért tették ezt, mert szerintük nem iskolai ügyről, hanem szakmai alapelvekről van szó, s abba – az oktatási szabadság miatt – nincs beleszólása az őket alkalmazó intézményeknek, illetve azok fenntartójának. Mivel saját nevükben és nem iskolájuk tanáraként szólaltak meg, ezért az intézményüket nem nevezzük meg.
(Forrás: Népszava)
 
2021.10.13.
A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás
A jó oktatás kulcsa a tanári gárda, ehhez képest Magyarországon egyre kontraszelektáltabb a pálya. Nincs elég jelentkező, így válogatni se nagyon lehet, s akik jelentkeznek, azok nagy része sem a legjobb középiskolások közül kerül ki. Nagy reményeket fűzött még pár évvel ezelőtt is az oktatásirányítás a kétszakos, öt-, illetve hatéves, osztatlan képzés visszaállításához, ám mára az ide jelentkezők száma ugyancsak megfogyatkozott. Az idén mintegy 1700 diákot vettek fel osztatlan, kétszakos tanári képzésre, ráadásul a természettudományi szakokra még mindig kevesen jelentkeztek. A kormány adminisztratív úton próbált segíteni: egy új rendelet szerint a képzés ezentúl egységesen ötéves lesz, és várhatóan az elsajátítandó tananyag mennyiségét is csökkentik, hátha ezáltal vonzóbb lesz a pálya. A lebutítás ellentételezéseként az emelt szintű érettségire csak olyan, több éve a pályán lévő pedagógusok készíthetik majd fel a diákokat, akik egy magasabb szintű szaktanári képzést is elvégeznek.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.10.12.
A magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeket- Beszélgetés Lannert Judittal
Miért fontos az, hogy egy egyenletet én egy perc alatt oldok meg, vagy öt perc alatt? Azért fontos, mert Magyarországon föl kell állítani egy hierarchiát, mindig tudni kell, hogy ki okosabb a másiknál. De ezzel a rendszerrel tulajdonképpen sprintereket képzünk, és nincsenek hosszútávfutóink. Pedig a társadalmi továbbéléshez, túléléshez hosszútávfutókra van szükség – mondta Lannert Judit oktatáskutató, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra második adásában.
(Forrás: G7)
 
2021.10.11.
„Sokszor mi magunk is meglepődünk azon, mennyi mindent csinálnak a diákjaink”
A korábbi 30 százalékkal szemben idén a végzősöknek nem egészen 23 százaléka ment külföldi egyetemre, ebben a Brexit és valószínűleg a járványhelyzet is szerepet játszott – mondta az Eduline-nak Erős-Honti Zsolt, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója. A gimnázium a The Telegraph idei listája szerint egyike azoknak az iskoláknak, ahonnan a legtöbben jutnak be az Oxford és a Cambridge képzéseire - a végzősök közül sokan idén is brit, holland vagy egyesült államokbeli egyetemre felvételiztek, sikerrel. De vajon könnyű-e ennyire felkészült és érdeklődő diákokat tanítani?
(Forrás: eduline)
 
2021.10.11.
Szerdán ül le a kormány tárgyalni a két pedagógus-szakszervezettel, akik azonnali béremelést követelnek, és közösen sztrájkolnának
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – jelentette be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján múlt kedden. A kormány a sztrájktörvényben meghatározott határidő letelte előtt kijelölte képviselőjét a sztrájkbizottsági egyeztetésekre, írták most hétfő hajnalban friss levelükben. A kormány által tárgyalásra kijelölt Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a szerdai időpontot jelölt meg a tárgyalások megkezdésére.
(Forrás: telex)
 
2021.10.09.
Amit Orbán Viktor bejelentett, az egy nagy nulla – mondják a pedagógusok
A szakszervezetek tehát három napja alakították meg a közös sztrájkbizottságot ás kezdeményezték a kormánnyal a tárgyalásokat, most – mint mondják – várják azt, hogy legkésőbb keddig a miniszterelnök kijelölje, kivel tudnak tárgyalni. Az orbáni bejelentést mindenesetre nem tekintik tárgyalási alapnak. Azt mindkét szakszervezeti vezető pozitív fejleménynek tartja viszont, hogy Orbán jogos igénynek nevezte a pedagógusok a béremelését. Hogy mit fognak lépni, az a sztrájktárgyalásoktól függ. Végül is, azt megígérte Orbán, hogy leülnek tárgyalni velük.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.10.09.
Riasztó adatok: Alig van pályakezdő tanár
A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kedden egyesítette sztrájkbizottságait, hogy közösen küzdjenek a bérek emeléséért, a munkaterhek csökkentéséért. A kormány hivatalosan még nem reagált, bár a törvény szerint csak öt napjuk van arra, hogy kijelöljék, részükről kik tárgyalnak majd a szakszervezetekkel. Az Emmi viszont azt közölte az ATV megkeresésére, hogy a PSZ és a PDSZ is “beszálltak” az ellenzéki választási kampányba. A két szakszervezetet ezt határozottan visszautasította.
(Forrás: Népszava)
 
2021.10.08.
ÖSSZEFOGLALÓ A KÖZOKTATÁS TÖRTÉNÉSEIRŐL ÉS A CKP TEVÉKENYSÉGÉRŐL A 2020/21-ES TANÉVBEN
Eseménydús volt a 2020/2021-es tanév a pedagógus közállapotok javításáért küzdő szervezet életében,. Érdemes áttekinteni, mi minden történt ebben az időszakban
(Forrás: ckpinfo)
 
2021.10.07.
Korlátozzák a hallgatói önkormányzat szabad szólását az agráregyetemen
A független hallgatói önkormányzatnak engedélyeztetni kell a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetésével, hogy tagja nyilatkozhasson. A szabad szólás korlátozása megteszi hatását: egyetlen diák sem vállalta, hogy lapunk kérdéseire válaszoljon a keszthelyi felsőofokú agrárképzés megszűntetéséről. A diákok érdekvédelmi szervezete pedig némán tűri, hogy jogaiban korlátozzák.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2021.10.07.
Dobrevezéssel reagált Kásler minisztériuma a pedagógusok bérköveteléseire
A bérükkel elégedetlen pedagógusok aránya a megkérdezettek között több mint 85 százalék volt. Ezért a PDSZ szerint a kormányzattal folytatott bárminemű tárgyalás egyik legfőbb feltételének az azonnali, nagyarányú bérrendezés kell hogy legyen. A PDSZ felmérése szerint a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik. A megkérdezettek 70 százaléka nem rendelkezik az egészséges táplálkozáshoz szükséges jövedelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kifizetése pedig a tanárok 86 százalékának okoz valamilyen szintű nehézséget. A megkérdezett tanárok nagy többségének az olyan kiadások kigazdálkodása is komoly anyagi megterhelést jelentettek, mint a ruházkodás, a művelődési-kulturális tevékenységek valamint a nyaralás.
(Forrás: mérce)
 
2021.10.07.
Aki bekerül ebbe a rendszerbe, nehezen tér haza a szüleihez
Akár intézményben, akár nevelőszülőknél élnek, az állami gondozott gyerekek csak ritkán kerülnek vissza a vér szerinti családjukhoz. 2017-ben például 4400-an hagyták el a rendszert, de csak 1400-an tértek haza. A rendszer hosszú távú gondoskodásra rendezkedik be, egy gyerek átlagosan 5-7 évet tölt el a szakellátásban (gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél). Ha azt nézzük, hogy ezek a gyerekek milyen életet élnek felnőttként, kiderül, hogy a rendszer nincs jó hatással a kilátásaikra. Egy tavalyi kutatás szerint hétezer hajléktalan emberből minden ötödik valaha állami gondozott volt. Ők még a többi hajléktalan emberhez képest is rosszabb helyzetben vannak: kevésbé iskolázottak, kevesebb pénzük van, és nagy arányban pszichés betegségekkel küzdenek.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.10.07.
Ezt a \"szuperfegyvert\" vetné be a kormány a tanárhiány ellen: változtattak a Klebelsberg-ösztöndíj szabályain
Egy friss rendeletmódosítás értelmében pályakezdőként egyház vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által fenntartott köznevelési intézményben is munkába állhatnak a frissen végzett Klebelsberg-ösztöndíjasok - jelent meg a Magyar Közlönyben. A változtatás értelmében a frissen végzett pedagógusok az egyház által fenntartott egyetemek köznevelési intézményeiben is elhelyezkedhetnek. A lehetőség pedig vonatkozik minden jelenleg szerződéses hallgatóra és azokra a volt ösztöndíjasokra is, akik 2021. június 1-jét követően szerezték meg oklevelüket - áll a rendeletben.
(Forrás: Eduline)
 
2021.10.07.
„Azt mondta, innen is képes leszek felállni”: traumáikkal is meg kell küzdeniük az állami gondozott gyerekeknek
Kaotikus családi háttér, traumatizált gyerekkor, tanulási nehézségek, az állami gondozottak „stigmája” – ilyen terhekkel a hátukon próbálnak előrehaladni az iskolarendszerben a nevelőszülőknél, lakásotthonban vagy gyermekotthonban élő tizenévesek, akiknek sokszor az ezer sebből vérző oktatási rendszer sem tudja megadni azt a figyelmet, amire szükségük lenne. Sokaknak mégis sikerül kitörni: van, aki ma már egyetemista, mások szakmát szereznek. Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyerekek napja.
(Forrás: Eduline)
 
2021.10.06.
„JOGÁBAN ÁLL HALLGATNI” – BALATONI JÓZSEF GONDOLATAI A PEDAGÓGUSJOGOK VILÁGNAPJÁRA
Hiszen ha a pedagógus energiáját brutálisan leköti, hogy értelmetlen kötelességeket végezzen, épp a gyerekek sérülnek ebben leginkább. Mert akkor rájuk kevesebb idő marad, pedig ők volnának elvben a legfontosabb főszereplői az oktatásnak, de így most mindannyian elszenvedői és áldozatai vagyunk az embertelen rendszernek. Jó volna, ha a szülők jobban belelátnának a folyamatokba, és nem mindenért rögtön a pedagógusokat hibáztatnák. Sőt, jó lenne, ha például kiállnának a pedagógustársadalom mellett. Nem azt mondom persze, hogy ne szóljon a szülő, ha igazságtalanságot tapasztal. Csak vegye észre a másik oldalt is. Az is éktelen igazságtalanság, ami rendszerszinten folyik ellenünk.
(Forrás: wmn.hu)
 
2021.10.06.
Belengették a sztrájkot, összefogtak a pedagógus-szakszervezetek
Ha nem lesz megállapodás, a kormányoldalnak sztrájkkal kell számolnia, amely elég érzékeny időpontban történhet – hangzott el a tájékoztatón. Mint mondták, a parlamenti pártoknak is írtak levelet, azt várva tőlük, hogy tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.A két nagy szakmai érdekképviselet meglátása szerint a közoktatás nem tartozik azok közé az ágazatok közé, amelyeknek a sztrájk alatt még elégséges szolgáltatást kell nyújtaniuk, így nincs akadálya annak, hogy akár a bértárgyalások alatt sztrájkba lépjenek a tanárok. A PSZ és a PDSZ még kedden eljuttatja Orbán Viktor miniszterelnökhöz a tájékoztatón közösen aláírt követeléseket. A törvény szerint a kormánynak öt napja van arra, hogy kijelölje, kiket küld a sztrájktárgyalásokra.
(Forrás: szabadeuropa..hu)
 
2021.10.05.
Lannert Judit: Vadászati kiállítás gyerekeknek
Az a tény, hogy ebbe a halálpanoptikumba gyerekek ezreit rendelik, jól mutatja, hogy a politikai céloknak alárendelve már megint biodíszletnek tekintik őket. Ráadásul még a reggeli tanórák sem maradtak el (erre rákérdeztem a gyerekeknél). Pedig lehetett volna valóban egy korszerű természeti és környezetvédelmi programsorozatot csinálni számukra, ahol tényleg ők állnak a középpontban. Ahol vicces rajzfilmeket vagy nívós magyar természetfilmeket nézhetnek (pl. Vízipókot én is néztem volna), értő szakemberek körében valódi kreativitást fejlesztő feladatokban ügyesedhetnek, okosodhatnak és a jó és szabad levegőn, a természet lágy ölében végezhető tevékenységekben tombolhatják ki magukat. De ez a kiállítás is olyan, mint amilyen a magyar oktatásnak az alulfizetett és túlterhelt pedagógusokból és a túlzsúfolt, ismeretközpontú NAT-ból álló kombója. Statikus, unalmas és gyerekektől idegen. A különbség csak annyi, hogy oktatásra szükség van.
(Forrás: Kölöknet)
 
2021.10.05.
Közös sztrájkbizottságot alakít a két nagy pedagógus-szakszervezet
A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is. Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.
(Forrás: msn.hu)
 
2021.10.05.
Fenyő D. György: katasztrofális állapot uralkodik a magyartanításban, amely arra is komoly hatással lehet, megszeretik-e a fiatalok az olvasást
A homofób törvénynek semmilyen oktatási következménye nem kell hogy legyen, mert semmi nem tartozik alá. Nincs egyetlen olyan sora az irodalomnak, amely arra biztatna valakit, hogy váltson nemet, ahogy „szexuális propagandáról” sincs szó. Azt kellene mondani, hogy a törvénynek semmi köze a magyartanításhoz – ahogy a kergemarhakór elleni vakcina beadását szabályozó jogszabálynak sincs. De mivel ki van hegyezve az oktatásra, olyan, akár egy fölemelt ostor: nem tudni, mikor és kire csap le. Arra alkalmas, hogy megfélemlítsen tanárokat, diákokat, szülőket, iskolavezetőket, és ezzel fog bajt okozni.Ugyanakkor nem csak ez a törvény született meg nyáron, hanem az új tankönyvek is, amelyek a korábbiaknál is rosszabbak. Rendkívül rövid idő alatt készültek, és tökéletesen alkalmazkodnak a kerettantervhez, szemléletben, értékrendben, világlátásban. Ez együtt tényleg katasztrofális állapotot teremt.
(Forrás: Népszava)
 
2021.10.05.
MOST DÖBBENNEK RÁ AZ ISKOLÁKBAN, MI MINDENT NEM TANULTAK MEG A GYEREKEK AZ ONLINE OKTATÁSBAN
Az elit kiszállt, és a magántanulást választotta, a diákok 20-28 százaléka, vagyis a legalacsonyabb jövedelmű családok gyermekei egész egyszerűen eltűntek a rendszerből, a diákok és tanárok zöme pedig olyan helyzettel találta szembe magát, mint amikor a diák érettségi után egy augusztusi délutánon összefut a fürdőgatyát viselő egykori tanárával a strandon. Hirtelen senki nem tudta, hogyan viselkedjen, a gyerek pedig először látta meg a tanár mögött a sebezhető embert. Ez a három törés érte a koronavírus-járvány alatt az iskolarendszert, amelyet – ahogy szinte mindenhol, úgy Magyarországon is – valójában a tankötelezettség tart össze. Ez volt az esszenciája Setényi János oktatáskutató előadásának, amelyet a CEU péntek esti rendezvénye, a Határtalan tudás idei első, offline beszélgetésén tartott meg.
(Forrás: Qubit)
 
2021.10.03.
Magyar szakszervezeti vezető: meg fog rogyni a közoktatás
Annyira megalázó helyzetbe hozták a pedagógustársadalmat, hogy ez az állapot tarthatatlan, ezen változtatni kell. Ma ott tartunk, hogy egy gyermekét egyedül nevelő, tíz éve a pályán lévő tanítónő a létminimum alatt él. Ez azt jelenti, hogy nettó 170 ezer forint alatti a keresete. Ezen sürgősen változtatni kell, mert öt százalék alatt van a 30 év alattiak száma, ami nagyon komoly működési problémát fog okozni. Ha ez a tendencia nem fog változni a fiatalok körében, akkor megrogy a közoktatás, nem lesz az a szakember, aki ezt meg fogja csinálni – tért vissza a szakszervezeti alelnök a bérproblémára. Olyan terhelés alatt vannak a tanárok, hogy mire a nyugdíj korhatárt elérik, addigra teljesen tönkremennek, és vágják a centit, alig várják, hogy minél messzebb kerüljenek ettől a pályától. A fiatalok pedig teljesen leértékelték ezt a szakmát: hét évvel ezelőtt 15.300 hallgatót vettek fel valamilyen pedagógusi egyetemi képzésre, és ebből csak 2.100-an maradtak a pályán
(Forrás: hírklikk)
 
2021.10.02.
Négyszáz kisiskolást vonatoztattak Debrecenből a vadászati világkiállításra
Különszerelvénnyel érkeztek a gyerekek, ingyen nézhették meg a kitömött állatok tárlatát. Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – állította szerdán Kovács Zoltán, a tárlatért felelős államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva. Hogy mitől éri, meg az nem egyértelmű, hiszen a program szervezésért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft. lapunk kérdésére sem közölte, hogy a Hungexpó területén négy napja megnyitott központi rendezvény eddig mekkora jegybevételt hozott számukra. Ám az árulkodó lehet, hogy Kovács szerint nem csak pénzben kell mérni az ilyen rendezvények hozadékát, hanem abban a promócióban, ami az ország, valamint a szakma jó hírét viszi a világban.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2021.10.02.
A gyerekeknek iszonyatosan nagy szükségük van egy nyugodt térre, ahol könyvek és biztonságos körülmények között tudnak tanulni
A Rosa Parks Alapítványon belül működő, 2013-ban alakult Láthatatlan Tanoda célja, hogy felzárkóztassa és az iskolakezdésre felkészítse a VIII. kerület hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekeit. A Tanoda és az alapítvány működéséről, céljaikról Dóra Dalmával, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetőjével beszélgettünk.A Tanoda célja, hogy hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekeket készítsen fel az iskolára. Miért van erre szükség? Mi hiszünk az oktatási esélyegyenlőségben, és abban, hogy a szabad iskolaválasztás nem csak egy kiváltságos csoport, hanem minden állampolgár joga. Hazánkban a gyerekek iskolai teljesítményét sokkal jobban befolyásolja családi háttér, mint más ország közoktatási rendszerében. Sajnos a jelenlegi oktatási rendszerünk hatékony hátránykompenzálásra alkalmatlan, és rendkívül szelektív, ezért ezt a funkciót a Láthatatlan Tanoda igyekszik ellátni a VIII. kerületben.
(Forrás: mérce)
 
2021.10.02.
HA FÁJ A GYEREK HASA ISKOLA ELŐTT, NEM BIZTOS, HOGY SZIMULÁL: LEHET, HOGY SZORONG
Gyakran óhatatlanul összekeverednek a szülő és a gyerek érzései, iskolával, teljesítménnyel kapcsolatos aggodalmai, Fontos megismerni a gyermek szempontjából a számára nehezebb helyzeteket; próbáljunk meg egy nyugodtabb helyzetben beszélgetni a gyerekkel, megkérdezni, hogy bántják-e, piszkálják-e az iskolában. Ha otthon nehezebb a helyzet, akár költözés, akár családi konfliktusok miatt, akkor az érzelmi problémák kezelése sokszor külső segítséget igényel. Amennyiben a szülő észleli a szorongást, rendkívül fontos az iskolával is együttműködni. Jelezni a problémát a tanároknak, és kideríteni, hogy ők is tapasztalják-e a megváltozott viselkedést, illetve történt-e, történik-e bármi az iskolában, ami kiválthatja a szorongást. A pedagógussal együttműködve sikerülhet megoldást találni. Bántalmazás esetén nagyon fontos az iskolapszichológus bevonása. Ha nincs változás, ha tényleg valós ok és nem érzelmi probléma van a háttérben, akkor az iskolaváltás segíthet. De a legtöbbször nem ez váltja ki az iskolafóbiát, hanem valamilyen más jellegű érzelmi probléma, ilyen esetben érdemes pszichológus segítségét kérni.
(Forrás: Qubit)
 
2021.10.02.
Hiába próbálták ingyen eljuttatni az összes iskolának a szexuális ragadozókról szóló filmet
A mostani állás szerint kétszáz magyar általános iskolába tud eljutni térítésmentesen a 12 éven felüli gyerekeknek szánt, oktatási verziója a Csapda a neten című cseh dokumentumfilmnek. A film, amelyről itt írtunk részletesen – egyébként a magyar kormányzati kommunikációval összhangban – a gyerekek védelmére irányítja rá a figyelmet, gyomorrúgással felérően mutatja meg, mekkora nagyságrendű veszélyt jelent rájuk nézve az online szexuális zaklatás. A csehek három 12 évesnek látszó, de felnőtt színésznő segítségével mutatták meg, hogy tömegesen környékezik meg szexuális ragadozók az internetező kislányokat.
(Forrás: telex)
 
2021.10.02.
Mi a baj a közoktatásban? Tanárok, szülők és diákok válaszolnak
Motiválatlan diákok, leterhelt tanárok, kétségbeesett szülők. Valamivel több mint egy hónappal ezelőtt indult el a Szülői Hang Közösség figyelemfelhívó akciója, ahol az oktatás szereplői őszintén elmondhatják a véleményüket mindarról, amit az iskolában tapasztalnak. Az általuk elmesélt problémák országosak, a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban éppúgy tiltakoznak, mint a kisebb településeken, falvakban. oktatási rendszerünk képtelen felkészíteni gyermekeinket a jövő kihívásaira, az óvodákat és iskolákat súlyos, rendszerszintű problémák sújtják. A pedagógusok anyagi és szakmai megbecsültsége csapnivaló, és ez drámai pedagógushiányhoz vezet – többek közt e problémák miatt indított augusztus végén figyelemfelhívó akciót a Szülői Hang Közösség. A Szószóló a gyerekekért című projekt keretein belül a tanévkezdés óta közel ezer szülő és pedagógus mondta el a véleményét.
(Forrás: index)
 
2021.10.02.
A meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola
Napjainkban, amikor a magyar nyelvterület csaknem minden régiójában megemlékeznek a Benedek Elek születésnapján ünnepelt magyar népmeséről (szeptember 30.), érdemes felidézni a meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola alapjait, történetét, képviselőit. Hiszen érdeme hatalmas, nemzetközi hírnevet hozott a magyar mesekutatásnak, továbbá meghatározta a napjainkig is elfogadott meseközlési gyakorlatot, de jelentős szerepe volt abban is, hogy ma ilyen sokat tudunk mesemondóinkról és történetmesélésükről. Hatása a folklorizmus keretein belül kialakult hagyományos mesemondás szabályait követő történetmesélők körében is elvitathatatlan. Többek között hozzájárult, hogy 2021-ben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe bekerült a Hagyományok Háza „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” című tanfolyam módszertana és élőszavas mesemondás-átörökítési gyakorlata.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.10.02.
Egy tanárért és az igazságért tüntettek Pécsen BELFÖLD PÉCS
Az interneten keresztül nyilvánosságot kapott ügyben a nyomozóhatóság vizsgálatot indított, és a Pécsi Járásbíróság tárgyalás nélküli végzésben a takarítót garázdaságért fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg a tanárra személyi szabadság megsértése miatt 170 ezer forint pénzbüntetést róttak ki. A tanár fellebbezett, így tárgyalás lesz az ügyben. Ha az elmarasztaló ítélet jogerőssé válik, akkor a 35 éve magyart és történelmet tanító Jancsula három évre elveszti állását, mivel szándékos bűncselekményért elítélt pedagógus nem lehet közalkalmazott. Jancsula Dezső úgy érzi, érthetetlenül súlyos ítélettel sújtották, hisz ő nem bántotta a cigarettázó fiút. Ráadásul tettével iskolája több száz diákját védte.
(Forrás: Népszava)
 
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep